Humánerőforrás krízis alakult ki az Uzsoki Utcai Kórházban, ezért a sürgősségi ügyeletet augusztus 30. reggel 8-ig nem tudja ellátni - írja Facebook-oldalán Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő a hozzá eljutott levél alapján. Az ügy az egészségügyi szolgálati jogviszony következményeivel függ össze.
A világjárvány bebizonyította, hogy a virtuális orvoslás kiválóan alkalmas számos egyszerű orvosi vizit kiváltására anélkül, hogy az ellátás minősége sérülne. Az OECD „Health at a Glance: Europe 2020” riportja szerint a telemedicina szolgáltatások használata jelentősen megnőtt számos országban a járvány első szakaszában: 2020 márciusában Franciaországban például 500-szorosára növekedett a telemedicina heti vizitszám. Egy nemrég elkészített hazai kutatás szerint Magyarországon is jelentős növekedést értek el a távegészségügyi szolgáltatások az elmúlt hónapok során, amely elsősorban annak köszönhető, hogy hazánkban minden második páciens nyitott a telemedicina szolgáltatások igénybevételére.
A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?
Mostanra az ellátó személyzet és a lakosság is fellélegezhetett, a járványhullám ugyanis lecsengett - értékelte az aktuális járványügyi folyamatokat a Portfolio-nak Ficzere Andrea. A Magyar Kórházszövetség elnöke az interjúban ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyre több olyan beteg jelentkezik az ellátórendszerben, aki az elmúlt időszakban a covid miatt várakozni kényszerült és jellemzően a korábbinál rosszabb az egészségi állapota. Nem lesz tehát könnyű a következő időszak az egészségügyben dolgozóknak, de biztosítani kell számukra a regenerálódást, ugyanis elmondása szerint a dolgozók a járványhullám utolsó heteiben a testi-lelki kimerülés határán mozogtak. A szakemberrel emellett beszéltünk arról, hogy mit éreznek az intézmények a felmondások terén, számít-e felmondási hullámra, hogy miért van emelkedő pályán újra a kórházak adóssága, és hogy a kórházszövetség részt vesz-e az egészségügy átalakításának folyamatában. Ficzere Andrea egyúttal javaslatokat is megfogalmazott a jövőbeni ellátások kapcsán az interjúban, melynek apropóját az adta, hogy idén 90 éves a kórházszövetség és ezekben a napokban zajlik Siófokon a 33. éves kórházi kongresszus.
Az elmúlt napokban kiszivárgott egy előkészítő anyag, amiben a kórházi rendszer átalakításáról volt szó. Ezzel kapcsolatban is kérdezték a miniszterelnököt a csütörtöki Kormányinfón.
A hétfő esti közlönyben jelent meg az a rendeletmódosítás, mely újra lehetővé teszi a felmondást bizonyos állami szektorban dolgozó emberek számára. Ezek után adódik a kérdés: elindul-e az egészségügyben még egy tömeges felmondási hullám, épp akkor amikor az ellátatlan betegek zúdulnak vissza a rendszerre.
A kormánynak határozott elképzelései vannak arra vonatkozóan, hogy hogyan folytatná a tavaly elindított egészségügyi átalakítást, azonban ennek felelősét nem az Emberi Erőforrások Minisztériumában kell keresni a jelek szerint. A tervekről ugyanis a napokban Jenei Zoltán, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője számolt be egy előadásában. A cél a kórházi adósságok növekedésének megállítása, amit részben új finanszírozási rendszerrel támogatnak meg.
Több szakmában is kiválósági központokat hozunk létre az adott terület nemzetközi hírű orvosaival, így létrejön minden szakmában egy kvázi országos kórházi osztály és a centrumok kiszolgálása érdekében az egész országra kiterjedő ellátórendszert építünk. Ennek köszönhetően több vidéki városban is a legmagasabb és egységes szakmai minőséggel találkozhatnak a betegeink a magánklinikáinkon - részletezte a TritonLife Csoport nagyívű, de már rövid távon megvalósuló terveit Fábián Lajos, a holding igazgatóságának elnöke. Az egészségszervezési- és biztosítási szakember azzal számol, hogy az általuk felépített rendszer mindenképpen magával hoz majd valamilyen finanszírozási változást. Ők készen állnak arra, hogy magánszolgáltatóként belépjenek a közfinanszírozott ellátásba. Az interjúban a járvány egészségügyre gyakorolt hatása, az egészségügy átalakításának folyamata, annak sikerének esélyei, a TritonLife Csoport elmúlt három évének működése és a magánszolgáltató-hálózat új vidéki központjainak konkrét helyszínei is szóba kerültek. Megtudtuk azt is, hogy az elmúlt három évben a kezdeti 2,2 milliárd forintos árbevételt megtriplázta a holding, a Róbert Magánkórházban pedig már évente 1800 gyermek születik. Arra is rákérdeztünk, hogy miből finanszírozza gyors terjeszkedését a csoport.
A járvány előtt is gyakran felhozott egészségügyi vitatéma volt a műtéti és egyéb várólisták ügye: az ellenzék rendszerint a betegek életét veszélyeztető könnyelműsködésként, míg a kormány az európai trendekhez illeszkedő, normál ügymenetként jellemezte a hazai ellátási ütemet. A nem oltottak ellátásának feltételeként vírusteszt kötelező elvégzésének híre a COVID-hullámok remélhető lecsengésével újra az érdeklődés középpontjába állítja a feltorlódó betegek besorolásának, a várakozási idők alakulásának kérdéseit.
A Magyar Orvosi Kamara vasárnap közleményt adott ki a napokban kiszivárgott belső minisztériumi levéllel kapcsolatban, ami arra utal, hogy az EMMI a kórházak átalakítását tervezi. A kamara most ízekre szedte a terveket, ami szerintük nem célravezető és nem is lehet eredményes.
Kollár Lajos professzor, Kásler Miklós emberi erőforrások miniszterének tanácsadója levelet írt valamennyi Egészségügyi Szakmai Kollégium tagozati elnökének, melyben arra kéri az illetékeseket, tegyenek javaslatot az egészségügyi rendszer hosszú távú tervéhez. A levelet Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő tette közzé Facebook-oldalán.
Később kellene nyitni – mondta a 168 Órának adott interjújában Svéd Tamás intenzív terápiás főorvos, a Magyar Orvosi Kamara elnökségének titkára.
Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.
Több tényező együttes állása is abba az irányba mutat, hogy a magánegészségügyi piac legnagyobb szereplői tovább erősödhetnek. Természetesen ez függ attól is, hogy az állami ellátásból – Covid-járvány után még - jobban kiszoruló betegtömeg mennyiben és miből lesz képes finanszírozni a többletterheket, és mennyiben lesz ebben támogató erő a makrogazdasági környezet, és így a háztartások jövedelmi helyzete. A legnagyobb szolgáltatók azonban jól láthatóan már megtették a tétet: bővülést terveznek. Ezen a ponton pedig visszaérkezünk az állam szerepéhez, feladatához is és hogy ebben a helyzetben elgondolkodik-e a kormány újfajta finanszírozási megoldásokon, ami akár a rendszeren belülről (teljesítményvolumen-korlát emelés), vagy a rendszeren kívülről (kiegészítő biztosítás) érkezne.
A magyar egészségügy az elmúlt fél évszázad legnehezebb napjait, heteit éli, az egészségügyi dolgozók soha nem látott kihívásokkal, eddig nem tapasztalt terheléssel szembesülnek nap mint nap, és ennek a helyzetnek a kezelésére egyelőre sehol a világon nincs előre megírt, a változó helyzethez alkalmazkodó szabályrendszer, amit követni lehetne - írja pénteki közleményében a Magyar Orvosi Kamara, amely ezért új javaslattal állt elő.
A koronavírus-járvány következményeinek enyhítésére létrehozott uniós alapból származó pénzek magyarországi felhasználásának terve kilenc fő pillérre épül, és ezek egyike az egészségügyet érinti. Az 5900 milliárd forintos keretösszegű Helyreállítási és Alkalmazkodási Terv minden hatodik forintja az ágazat fejlesztésére mehet, cserébe pedig a kormány fontos lépéseket is felvállal a társadalmi egyeztetés céljából közzétett dokumentumban. Ezek szerint átalakulnak a kisebb kórházak, a komolyabb ellátásokhoz csak a megyei intézményekben lehet hozzájutni. Az új Dél-budai Centrumkórházat is uniós pénzből valósítaná meg a kormány. Egyúttal őszintén szól a mostani, kritikus humánerőforrás-helyzetről, amikor kimondja a kormányzati anyag, hogy "a betegek közvetlen ellátásában résztvevők száma (...) már nem tekinthető elégségesnek a biztonságos betegellátás biztosításához", és hogy a fejlemények humánerőforrás krízist vetítenek előre. Őszinte szembenézés, fontos célok, elengedhetetlen feladatok és tervek, rendelkezésre álló forrás - ez alapján kijelenthető: összeállt az egészségügy további átalakításához szükséges kritikus feltételrendszer. Ezek fényében már "csak" az a kérdés: haladni fog-e a reformfolyamat a kijelölt úton a végrehajtás során.
A kórházak két hónap alatt hat havi adósságot halmoztak fel, januárban önmagában 11 milliárd forintnyit. Az intézmények nem fizetik ki a beszállítókat, ami miatt több cég nehéz helyzetbe került.
A koronavírus-járvány késztette lépésre a kormányt az egészségügyi rendszer átalakítása felé. Leegyszerűsítve: ha nincs járvány, nincs orvosi béremelés sem - vélekedett a Portfolio-nak adott interjújában Sinkó Eszter. A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának egészségügyi közgazdásza szerint a rendszer több zavar közepette működött, ez pedig a magánegészségügy felé terelte a betegeket, ahol a legnagyobb cégek a bővülésre fogadtak és fogadnak ma is. A szakember szerint mindezt nem alaptalanul teszik: az az állítása ugyanis, hogy a pandémia idején végrehajtott egészségügyi átalakításoknak a betegek lesznek a vesztesei, a magánellátók viszont egyértelműen nyertesek. Arról is beszélgettünk, hogy miért van a rendszerbe kódolva a kórházak újbóli eladósodása, miért jelentek meg az ellátórendszer esetében a központosítási törekvések, hogy a járvány lecsengése után miért lehetetlenülhet el több osztály, egészségügyi intézmény és miért fog majd növekedni a sorbanállás a közellátásban. Arra számít, hogy a magánegészségügyi szereplők egyre inkább helyettesítői lesznek az állami ellátásnak, nem csak kiegészítői.
A hatvani Albert Schweitzer kórház Covid-részlegén volt tűz vasárnap hajnalban, a balesetben nem sérült meg senki. Zelnik Krisztina, az intézmény sajtókapcsolatokért felelős munkatársa az MTI-nek azt mondta, a koronavírus-fertőzött betegeket a kórház más, e célra fenntartott részébe helyezték át.
Rendkívüli terhelés alatt vannak az állami kórházak koronavírus-osztályai, de ami még ennél is rosszabb: egyelőre nem úgy tűnik, hogy a következő hetekben javulna a helyzet. Hivatalos adatok arra vonatkozóan nincsenek, hogy hol van az egészségügyi ellátórendszer teljesítményének felső határa, ám a folyamatos átcsoportosításokkal és új osztályok, ágyak beállításával a tényleges összeomlás elkerülhető. A rendszer határon történő feszülésének viszont vannak következményei.
Ennek egyetlen célja van.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Egyre többen osztják ezt a véleményt.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
